Mi a különbség a hagyományos és az online marketing között?
Hagyományos (offline) marketing minden, ami nem a neten fut: szórólap, újsághirdetés, plakát, rádió, tévé, telefonkönyv, felirat a céges autón. Online marketing a weboldal, a Google-keresés, a Facebook és az Instagram, a YouTube, az e-mail, és ma már az AI-asszisztensek is.
| Hagyományos | Online | |
|---|---|---|
| Kit ér el? | Mindenkit egy területen, vagy egy újság olvasóit | Akit választasz: hely, életkor, érdeklődés vagy keresés alapján |
| Mikor? | Amikor kinyomják vagy kiteszik | Amikor épp keres, vagy amikor görget |
| Mérhető? | Nehezen, QR-kóddal vagy külön telefonszámmal | Alapból: megjelenés, kattintás, érdeklődő, költség érdeklődőnként |
| Javítható? | Csak újranyomással | Bármikor, akár naponta |
| Belépő | Egy egész oldal egy megyei hetilapban: 1,69 millió Ft + áfa listaáron | Kis kerettel is indítható |
Hogyan alakult át a marketing 25 év alatt Magyarországon?
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) minden évben összesíti, mennyit költenek Magyarországon hirdetésre, és mire. A sorozatból jól látszik, hová vándorolt a pénz:
| Év | Összesen | Digitális | Tévé | Sajtó | Közterület | Rádió |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2000 | 111,7 Mrd Ft | 0,8% | 40,3% | 40,3% | 9,8% | 8,1% |
| 2005 | 166,6 Mrd Ft | 3,7% | 41,8% | 38,0% | 9,1% | 6,8% |
| 2010 | 169,1 Mrd Ft | 16,1% | 40,6% | 27,6% | 11,1% | 4,2% |
| 2015 | 163,7 Mrd Ft | 33,0% | 31,5% | 19,7% | 9,2% | 5,6% |
| 2020 | 254,3 Mrd Ft | 48,1% | 25,2% | 14,5% | 8,0% | 4,0% |
| 2025 | 415,9 Mrd Ft | 55,7% | 21,6% | 8,7% | 9,0% | 4,4% |
A 2000–2015-ös arányokat az MRSZ médiánkénti adataiból számoltuk, a 2020-asak és a 2025-ösek az MRSZ sajátjai. Az MRSZ 2019-ben módszert váltott, ezért a régi és az új évek csak tájékoztató jelleggel vethetők össze. A mozi 1% körül van, ezért nem szerepel a táblában.
A fordulópontok: az online hirdetési költés 2013-ban előzte meg a sajtót, 2015-ben a televíziót. A nyomtatott sajtóra költött pénz a 2008-as csúcson 69,3 milliárd forint volt, 2025-ben 36,3 milliárd. Közben a digitális 20,1 milliárdról 231,8 milliárdra nőtt.
A pénz nagy része néhány cégnél köt ki. 2025-ben a globális platformok (Google, Meta, TikTok és társaik) 150,3 milliárd forintot kaptak: ez a teljes magyar médiaköltés 36,1%-a, a digitálisnak pedig 65%-a. Keresőhirdetésre 76,3 milliárd forint ment. Világszinten ugyanez a kép: a WPP Media szerint 2025-ben a hirdetési bevételek 73,2%-a tisztán digitális csatornáké volt, a nyomtatott sajtóé nagyjából 4%.
A közösségi média is kicserélődött közben. Az iWiW 2005 és 2010 között Magyarország leglátogatottabb oldala volt, 2010 végére a Facebook lehagyta, 2014. június 30-án pedig bezárt.
Mi tűnt el, és mi maradt meg?
Ami visszaszorult
- Napilapok. Egy auditált lap átlagos példányszáma az 1990-es évek közepén 100 000 fölött volt, 2020-ra 31 000 körülire esett. 2026. augusztus 1-jétől 12 megyei napilap szombati hetilappá alakult, napilapként csak három maradt.
- Telefonkönyv. A Telekom telefonkönyvének nyomott példányszáma 2017-ben még 60 000 körül volt, 2020-ban 17 000 alatt, és a 2022-es lett az utolsó nyomtatott kiadás. Az Arany Oldalak kiadója ma már Google-kampányokat és weboldalakat is árul.
- A Posta szórólapjai. A Magyar Posta 2021 júliusától kiszállt a címzetlen reklámkiadványok terjesztéséből. Az indoklása szerint a piac az internet terjedésével zsugorodott.
Ami megmaradt, sőt nőtt
Itt érdemes őszintének lenni, mert sok marketinges túloz:
- Közterületi reklám: 2025-ben 11,3%-kal nőtt, 37,3 milliárd forintra, és megelőzte a sajtót.
- Rádió: 2022 óta minden évben több mint 10%-kal nő, 2025-ben 10,8%-kal.
- Szórólap: a címzetlen szórólapok terjesztésére 2025-ben 9,0 milliárd forintot költöttek, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A Posta helyett más terjesztők viszik.
- Televízió: még mindig a második legnagyobb tétel, 89,9 milliárd forint, csak az aránya esett 40% körülről 22%-ra.
A tanulság tehát nem az, hogy minden offline halott. Hanem az, hogy a nehezen mérhető, tömeges csatornák, mint a napilap és a telefonkönyv, kiestek, a többi pedig a digitális mellett, kiegészítőként él tovább.
Hol vannak ma a vevőid?
Az Eurostat (a KSH felmérése alapján) adatai a 16–74 éves magyarokról:
| Mutató | Korábban | 2025 |
|---|---|---|
| Internetezett az elmúlt évben | 39,0% (2005) | 93,5% |
| Ugyanez a 65–74 éveseknél | 15,1% (2010) | 76,0% |
| Közösségi oldalt használt | 50,8% (2011) | 78,7% (EU: 67,3%) |
| Ugyanez az 55–64 éveseknél | 24,7% (2011) | 71,0% |
| Mobilon internetezett | 10,1% (2011) | 88,7% |
| Vásárolt online | 18,0% (2010) | 67,7% |
Kivitelezőként fontos, hogy nemcsak a fiatalok vannak online. A NapoleonCat 2026 szeptemberi adatai szerint a magyar Facebook-közönség 47%-a, nagyjából 3,3 millió ember, 45 év feletti. A keresésben a Google 95,1%-os részesedéssel uralkodik, a webes forgalom 56,3%-a pedig már mobilról jön (StatCounter, 2026. szeptember).
Miért működik jobban az online egy kivitelezőnek?
- Ott vagy, amikor keresnek. Aki beírja a Google-be, hogy „tetőfelújítás Szeged”, annak most kell. A szórólap akkor érkezik, amikor te kinyomtatod.
- Pontosan célozható. Csak a kiszállási területedre költesz, és nem fizetsz azért, aki úgysem lesz az ügyfeled.
- Mérhető. A Google és a Meta alapból megmutatja a megjelenést, a kattintást, az érdeklődőt és az egy érdeklődőre jutó költséget. Egy újsághirdetésnél csak találgatsz.
- Gyorsan javítható. Ha egy hirdetés nem hoz, holnap másikat futtatsz. Egy kinyomtatott szórólapon nincs mit javítani.
Egy példa a nagyságrendre. A veszprémi Napló hetilap 2026-os listaára egy egész oldalas színes hirdetésre 1 690 000 Ft + áfa, egy negyed oldalra 506 000 Ft (a valós ár gyakran kedvezményes). Ezért egyszer jelensz meg, és nem tudod, hányan látták, és hány ajánlatkérés lett belőle. Online ugyanennyi pénz heteken át futhat, és pontosan látod, hány érdeklődőt hozott. Hogy online nagyjából mennyibe kerül egy érdeklődő, itt írtuk le.
Az ajánlás még mindig a legerősebb, de már nem elég
Egy 2022-es magyar felmérésben az állami otthonfelújítási támogatást igénybe vevők 87%-a ismerős ajánlására választott kivitelezőt, 8,7%-uk közösségi médiából, 4,3%-uk portálokról (a minta nagyságát nem közölték). Ez fontos és őszinte adat: a jó munka és az elégedett ügyfél ma is a legjobb marketing.
Csakhogy az ajánlás lassú, és nem tudod a kedved szerint növelni. Az amerikai BrightLocal 2026-os felmérésében a vásárlók 97%-a olvas online értékeléseket a helyi szolgáltatókról, és 68%-uk csak legalább 4 csillagos céget választ. Magyar adat erre nincs, de érdemes számolni vele, hogy az ajánlott szakit is megnézik a neten, mielőtt felhívják. Ha ott nem találnak semmit, vagy rossz értékelést látnak, az ajánlás is elveszhet.
Mi a jó mix egy kivitelezőnek 2026-ban?
- Google Cégprofil és értékelések. Ingyenes, és itt néz meg először az is, aki ajánlásra vagy keresésből talál rád. Kérj értékelést minden ügyfeledtől.
- Egy gyors, érthető weboldal. Szolgáltatásonként külön oldallal, árakkal, referenciákkal és egy egyszerű ajánlatkérővel. A weboldal-szolgáltatásunkról itt olvashatsz.
- Hirdetés, ami munkát hoz. Meta-hirdetés (Facebook, Instagram) annak, aki még nem keres, de tervez, és Google-keresési hirdetés annak, aki már most keres.
- Gyors utánkövetés. A legdrágább hirdetés az, amelyikből jött érdeklődő, de senki nem hívta vissza. Erről itt írtunk részletesen.
- Offline, mérhetően. Felirat a céges autón, tábla a munkaterületen, ajánlókártya QR-kóddal. Olcsó, és ha QR-kódot vagy külön telefonszámot teszel rá, azt is látod, mit hoz.
És figyeld az új csatornákat is: 2026 augusztusa óta Magyarországon is lehet a ChatGPT-ben hirdetni, és egyre többen kérnek szakit ajánlani az AI-tól.